2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény kötelezően előírja a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások és a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról hatálya alá tartozó cégek számára a Visszaélés-bejelentő rendszerek működtetését és a beérkező elsősorban dolgozói panaszok kivizsgálásának kötelezettségét.
Külföldi multinacionális vállalatok esetében mindez nem újdonság. Ezek a vállalatok már jóval korábban felismerték a munkavállalói panaszok és visszaélések bejelentésének fontosságát. Ez a magyar kultúrában pejoratívan hangzó lehetőség azonban pontosan a vállalkozás érdekeit védi. Lehetőséget biztosít arra, hogy az egyes dolgozók az általuk tapasztalt eseményeket bejelentsék, melyet szakszerűen kivizsgálva azokat a pénzcsapokat zárhatják el, melyeken keresztül a cég vagyona elfolyik, olyan látens veszteséget eredményezve, amelyek adott esetben akár likviditási problémákhoz is vezethetnek.
Munkavállalói oldalról tekintve viszont biztonságot eredményezhet. A bejelentés lehetősége már önmagában azt sugallja a dolgozók számára, hogy van kihez fordulni és nincsenek magukra hagyva problémáikkal a vállalton belül. Talán banálisnak tűnhet az előző kifejezés, de amikor belegondolunk a szexuális zaklatás lehetőségébe, akkor már nem is tűnik olyan apróságnak. A rendszer jelentősége abban a kontrolban rejlik, amelyet a tisztességes, lelkiismeretes dolgozókat hoznak létre és amit a transzparencia teremt meg.
Így a Visszaélés-bejelentő rendszerek nemcsak a nemzetgazdaság kifehérítéséhez és ezáltal társadalmi problémák megoldásához járulnak hozzá, hanem olyan szervezeti kultúra kialakítását is elősegítik, amely a dolgozót védi.
